Külföldi előadók

Faire de l’histoire urbaine avec Marcel Roncayolo. Autour de Sur les pas d’un géographe singulier (Parenthèses, 2023)

/

Várostörténet Marcel Roncayolóval. A Sur les pas d'un géographe singulier [Egy sajátos földrajz nyomában] (Parenthèses, 2023) kapcsán

De quelques mutations contemporaines de l’aménagement du territoire

/

Néhány kortárs változásról a területrendezésben

Pour une anthropologie historique de la violence de guerre contemporaine

/

A háború történeti antropológiájáról a jelenkorban

S’engager face au dernier génocide du XXème siècle: les Tutsi rwandais (avril-juillet 1994)

/

A 20. század utolsó népirtása: a ruandai tuszik elleni népirtás 1994. április-július

Parler de soi ? Un essai d’usage des perspectives biographiques en sciences sociales autour du journal intime d’Eugene Wilhelm (1885-1951)

/

Önmagunkról beszélni? Kísérlet az életrajzi módszerek használatáról a társadalomtudományokban, Eugene Wilhelm (1885-1951) naplója alapján

Qu’est-ce que l’impudeur ? Une étude des condamnations en France pour outrage public à la pudeur sur le temps long. (Mi a szemérmetlenség?

/

Tanulmány a Franciaországban közszeméremsértés miatt hozott ítéletekről az idők folyamán

Le socialisme est-il une science ?

/

Tudomány-e a szocializmus?

Histoire sociale et histoire du mouvement ouvrier: concurrence ou complémentarité?

/

A munkásmozgalom társadalomtörténete és története: versengés vagy komplementatirás?

The project for the reconstruction of the Saxon Palace in Warsaw

/

A varsói Szász-palota újjáépítési projektje

A nőtörténetírás Lengyelországban

/

Writing the history of women in Poland

L'espace temps de l'histoire et de la géographie: Etat des lieux

/

A történelem és a földrajz téridőfelfogása: helyzetjelentés

Fixes ou labiles? Les circonscriptions françaises dans l'historiographie

/

Rögzített vagy ingatag? A francia közigazgatási egységek a történetírásban

Az újkori francia nemesség problematikája az újabb kutatások tükrében

Az érzelmek és az érzékek története

Histoire globale ou universalité des sciences sociales ? (Globális történelem vagy a társadalomtudományok egyetemessége?)

Race and Racism as Historical Topics

Histoire et linguistique. L'acte de témiogner ? (Történetírás és nyelvészet. A tanúsítás aktusa?)

Ordres écrits : usages des lettres de cachet (Írott rendek: a királyi rendeletek használata)

La question du juste en économie. Le cas du juste prix (de la Grèce ancienne à nos jours) (Az igazságosság kérdése a közgazdaságtanban. A valós érték esete [az ókori Görögországtól napjainkig])

La construction du temps en histoire. Où en est-on ? (Az idő konstrukciója a történetírásban. Hol állunk?)

Histoire du nationalisme (A nacionalizmus története)

Histoire du socialisme (A szocializmus története)

Romani Societies Face Exclusionary Policies: Genealogy of the "Gypsy Question" in Europe, 1900–1940

A Visual History of Romani Worlds in the 20th Century: Objectification and Emancipation

Paris, littérature et révolution: 1815-1848-1851

Through the eyes of a 12 years-old child: writing, publication and transmission of a Holocaust testimony, 1943-2017

Faire-ville. La question des marges („Város-alkotás”. A perem kérdése.)

Mobilité et cosmopolitisme. L’hospitalité à l’épreuve (Mobilitás és kozmopolitizmus. A befogadókészség próbája)

Meneurs, officiers et pédagogues : les mutations de la culture de l'autorité en France 1880-1914 (Vezetők, hivatalnokok és pedagógusok: a tekintély kultúrájának változásai Franciaországban 1880 és 1914 között)

Culture scolaire et culture de guerre : antinomie et complémentarité au regard du cas Célestin Freinet 1914-1945 (Iskolai kultúra és háborús kultúra: ellentmondásuk és összefüggésük Célestin Freinet esetében 1914 és 1945 között)

Langage, récit et politique chez Hayden White (Nyelv, elbeszélés és politika Hayden White-nál)

Derrida et la déconstruction du contexte historique (Derrida és a történeti kontextus dekonstrukciója)

On the Anthropology of Memory: An Introduction

Mi maradt nekünk a hagyományból?

L’apport de l’archéogéographie française au concept de résilience

Penser l’espace par le paysage

The Historiography of Early Modern Science and Knowledge: Novelties, Challenges, Questions

Knowledge Production and Missionary Activities: Beyond Disciplinary Borders

Géographie et temporalité (Földrajz és időbeliség)

Memory Studies and History: A Conflictual Relationship

European Memory: A Survey of the Battlefield

Private Lives, Public Figures: The Invention of Celebrity in the Eighteenth Century

Michel Foucault et l’héritage des Lumières (Michel Foucault és a felvilágosodás öröksége)

Justice pénale et espace impérial : la peine du bannissement dans le Saint-Empire germanique (Büntetőjog és birodalmi tér: a száműzés gyakorlata az újkori Német-Római Birodalom területén)

Bannir et être banni : migrations transfrontalières et complexité territoriale (Száműzés és száműzöttség: határon átnyúló migráció és területi komlexitás)

La Chrétienté: un espace, un imaginaire ? (A kereszténység: valós tér, vagy elképzelt világ?)

La construction spatiale de la Chrétienté au Nouveau Monde (Nouvelle-Espagne, XVI^e siècle) (A kereszténység terének kiépülése az Újvilágban [Új-Spanyolország, 16. század])

Imaginaires urbains dans l’Amérique espagnole: entre culture juridique et territorialisation (Városképzetek a spanyol ajkú Amerikában. Jogkultúra és territorializáció között)

La ville creuset. Dynamiques culturelles en milieu colonial (A város mint olvasztótégely: kulturális dinamizmusok gyarmati közegben)

"Penser historiquement": Pierre Vilar, l'histoire marxiste et les Annales („Történelmien gondolkodni”: Pierre Vilar, a marxista történetírás és az Annales)

Music and collective identities (Zene és kollektív identitások)

La musique en prison: le cas de Miguel Angel Estrella et la dictature argentine (A börtönbe zárt muzsika: Miguel Angel Estrella és az argentin diktatúra esete)

L'histoire sociale des Annales : un ou deux modèles? (Az Annales társadalomtörténet-írása: egy vagy két modell?)

La ville médiévale et la théorie de l'histoire des premiers sociologues (A középkori város és az első szociológusok történelemelmélete)

Mesurer "l'urbain". Hiérarchies, fonctions et le "prestige" des villes en Amérique portugaise (XVIIIe siècle) (A „városiasság” mérése. Hierarchiák, funkciók és a városok „presztízse” a portugál ajkú Amerikában (XVIII. század))

Terres municipales, morphologie urbaine et topographie sociale en Amérique portugaise  (XVIIIe siècle) (Önkormányzati földek, városmorfológia és társadalomtopográfia a portugál ajkú Amerikában (XVIII. század))

Du héros à l’individu fragile (A hőstől a törékeny individuumig)

L’historienne est-il prisonnier de son identité sociale?(Rabja-e a történész saját társadalmi identitásának?)

Formes et dynamiques urbaines: l’évolution des quartiers parisiens au cours de la première moitié du 19e siècle (Városi formák és dinamizmusok: a párizsi városnegyedek fejlődése a 19. század első felében)

L’espace comme tension: quartiers, villles, territoires (A tér mint feszültség: negyedek, városok, területek)

La Révolution française et les juifs, entre citoyenneté et identité (A francia forradalom és a zsidók: citoyenség és identitás között)

L’invention du patrimoine: France, 18e-20e siècle (Az örökség felfedezése: Franciaország a 18–20. században)

La géographie historique française: enjeux politiques et scientifiques, 1870-1920 (A francia történeti földrajz: politikai és tudományos tétek, 1870–1920)

Territoire et patrimoine: aperçus historiographiques en géographie (Terület és örökség: a földrajzra vonatkozó historiográfiai megfigyelések)

Inventing central banking: the French contribution and its present meaning

De la Banque d'Amsterdam à la Banque centrale européenne: rôles et puissances des banques 'centrales' (Az amszterdami banktól az európai központi bankokig: a „központi” bankok szerepei és képességei)

"Des mots de la ville aux choses de la ville" (A város szavaitól a város dolgaiig, azaz hogyan használják a várossal kapcsolatos kifejezéseket különböző (nemzeti) nyelvekben)

Etat nation et Ville capitale: le cas d'Athènes (Nemzetállam és főváros: Athén példája)

La sociologie face à la question de l'histoire

Les médias font-ils les élections ? Retour sur l'élection présidentielle française de 2012

History of Brazilian Architecture Series: Architecture during Juscelino Kubitschek

History of Brazilian Architecture Series: Architecture during Democracy (1985–2013)

L'incertitude financière a-t-elle une histoire ?

La mémoire collective est-elle culturelle ?

La construction de l'Italie comme référence culturelle à l'époque moderne: essai d'histoire comparée

La culture comme signe de noblesse: Italie, France, Angleterre, XVIe-XVIIe siècle

Le territoire dans les sciences sociales

L’identité territoriale : aspects historiographiques

L'écriture de l'histoire de l'art entre race et nation (1800-1945)

Art dégénéré" et régénération de la race : le national-socialisme face à l'art moderne

Max Weber and World War I: Politics and Social Sciences

Max Weber on the Origins of Modern Capitalism: from the Protestant Ethic to Ancient Greece and China

La sociologie pragmatique peut-elle être utile aux historiens? (Hasznos lehet-e a pragmatikus szociológia a történészeknek?)

Chapes de silence et emballements médiatiques: un modèle d'analyse (Elhallgatás és lelkesedés a médiában: egy elemzési modell)

A Genealogy of Genealogy: The Quest for Ancestors in American History

Nineteenth Century French Migration to the Americas: A Reconsideration

(ELMARADT)

Go-Betweens and the Modern World, 1770–1830

The Place of Intercultural Encounter in the Making of Modern Science: Calcutta in the 18th Century

Michel de Certeau, historien des lieux (Michel de Certeau, a helyek történésze)

La fabrique du patrimoine (18e-20e siècle) (Az örökségesítés a 18–20. században)

Le local dans les sciences sociales, XIXe–XXe siècles (A „helyi” fogalma a társadalomtudományokban (XIX–XX. század)

Les équivoques du régionalisme à la française, 1870–1920 (A francia regionalizmus sokértelműsége 1870 és 1920 között)

Politique moderne et sciences sociales: la signification du positivisme (Modern politika és a társadalomtudományok: a pozitivizmus jelentősége)

Durkheim et le judaïsme (Durkheim és a judaizmus)

L'historical geography à l'anglaise 1920-1950: réflexion sur la naissance d'un courant fort de la géographie historique mondiale (Historical geography angol módra 1920–1950: gondolatok a történeti földrajz egy jelentős irányzatának születéséről)

Géographicité: une importation difficile de l'historicité en géographie (Geograficitás: a történetiség egy problematikus átvétele a földrajztudományban)

"The Imaginary and the Social-Historical:  An Introduction to Cornelius Castoriadis' Historical Ontology"

"For a New Logic of History:  A Metaphilosophical Critique of Contemporary Philosophic Practice"

"The Historicization of Knowledge in the Long 19th Century:  Rival Accounts and Explanations"

"Marxist Historiography in the 'Era of Globalization':  Toward A New End of History?"

“Through the Looking Glass:  Jacques Rancière’s Subversion of the Modernist Artistic Doxa” [az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézettel közösen]

Peut-on construire une historiographie non-nationale des noblesses européennes à l'époque moderne (XVI^e-XVIII^e siècles)? (Megalkotható-e a XVI–XVIII. századi európai nemesség egy nem nemzeti jellegű történetírása?)

La question de la « vérité historique » à la fin du XVIIe siècle: Étienne Baluze (1630-1718) et les « règles générales pour discerner les anciens titres faux » (A „történeti igazság" kérdése a XVII. század végén: ÉtienneBaluze (1630–1718) és az „általános szabályok a korábbi hamis jogcímekfelismerésére")

Temps de l’histoire et temps de la biographie. Une lecture de Paul Ricœur (A történelem ideje és az életrajz ideje. Paul Ricœur egy olvasata)

L’histoire mode de vie. Réflexions autour de Hannah Arendt et Siegfried Kracauer (A történelem mint életmód. Reflexiók Hannah Arendt és Siegfried Kracauer kapcsán)

Ville et région: réflexion sur l’historiographie (Város és régió: historiográfiai reflexiók)

Les guides de voyage, 1850-2000. Nouvelles perspectives de recherche (Az útikalauzok: 1850–2000. Egy új kutatási perspektíva)

Le concept de mentalités en question (Must we be done with Mentalities?) (Végeztünk-e a mentalitásokkal?)

Quand la biologie rencontre l'histoire (Biológia és történelem: egy lehetséges találkozás)

Le présent de l'historien (A történész jelene)

L'inquiétante étrangeté de l'histoire (A történelem nyugtalanító idegensége)

De l'instant vécu au monde vécu. L'idée d'une science de la culture chez le dernier Dilthey (A megélt pillanattól az átélt világig: a kultúrtudomány eszméje a késői Dilthey-nél)

L'avenir des langues. Repenser les Humanités (A nyelvek jövője: a humántudományok újragondolása)

Guerres civiles et construction de l'État-nation au XIX^e siècle (France, Italie, Espagne et Portugal) (Polgárháborúk és nemzetállam konstrukció a XIX. században (Franciaország, Itália, Spanyolország és Portugália)

Nation et nationalismes en conflit en Espagne, XIX^e-XXI^e siècle (Nemzet és nacionalizmusok konfliktusa Spanyolországban a XIX – XXI. században)

Réforme catholique et sainteté: les enjeux du contrôle des canonisations après le Concile de Trente en Europe (XVIIe siècle) (Katolikus reform és szenttéavatás: a kanonizáció ellenőrzése a Tridenti Zsinat után Európában (XVII. század)

Royauté et sainteté au XVIIe siècle : Rome-Vienne-Prague-Pozsony (Királyság és szentség a XVII. században: Róma–Bécs–Prága–Pozsony)

Unité et diversité du christianisme en Europe. Églises et religiosité ordinaire (A kereszténység egysége és sokfélesége Európában: az egyházak és a bevett vallásosság)

Le catholicisme et les identités collectives: de la religion locale aux eschatologies nationales (Katolicizmus és kollektív identitás: a helyi vallástól a nemzeti eszkatológiáig)

L’Europe des territoires: cohésion, participation, régionalisation (A földrajz és az adminisztratív felosztások: a találkozás pillanata)

La géographie historique. Figures anciennes, nouveaux enjeux (A történeti földrajz: régi elgondolások, új kérdések)

Traduction et percept (Fordítás és észlelés)

Freud et l'inquiétante étrangeté: une théorie furtive de la traduction (Freud és a nyugtalanító idegenség: a fordítás egy rejtett elmélete)

Construction et usages du patrimoine (XIX^e-XX^e siècles) (A kulturális örökség konstrukciója és használata (19–20. század)

L’îlot 16, laboratoire de l’histoire urbaine (Paris, le Marais, XXe siècle) (A 16. körzet: a várostörténet laboratóriuma (Párizs, Marais városrész, 20. század)

Pour une histoire générale et comparée des villes européennes (Az európai városok általános és összehasonlító történelméért)

Une capitale et les guerres: Paris des années 1840 aux années 1950. Système d'information géographique et histoire urbaine (Egy főváros és a háborúk: Párizs az 1840-es évektől 1950-es évekig. Földrajzi információs rendszer és várostörténet)

L’école française de géographie et le paysage (A francia földrajzi iskola és a táj)

Aménagement du territoire et équité: les débats français (1960–2008) (Területrendezés és orvosi metaforák: tétek és hatások)

Formations et transformations des quartiers ethniques américains (Az amerikai etnikai városnegyedek kialakulásai és átalakulásai)

Le transnationalisme des migrations en débat (A bevándorlás transznacionalizmusa: egy vita elemei)

Les quartiers des élites urbaines dans les villes allemandes, essai de socio-topographie de la domination en ville à la fin du Moyen Age (A városi elit negyedei a német városokban: a késő-középkori városi uralom szociotopografikus megközelítése)

Moyens et fins d'une politique extérieure urbaine en Allemagne à la fin du Moyen Age (A városok közötti érintkezés és cselekvés politikájának eszközei és céljai a későközépkori Németországban)

Ethnies et espaces : une approche anthropologique (Etnikumok és terek: egy antropológiai megközelítés)

Les grandes oppositions géographiques des théories postcoloniales et leur mise en question (Földrajzi ellentétek a posztkoloniális elméletekben és ezek megkérdőjelezése)

La nation basque entre le sang et le sol de la patrie- Évolutions idéologiques autour de la définition de la basquitude au sein du mouvement nationaliste basque (A baszk mivolt meghatározásának ideológiai fejlődése a baszk nemzeti mozgalomban)

Entre le sang et le sol: l'opposition ius sanguinis vs. ius solis est-elle toujours pertinente ? (A vér és a föld között: helytálló-e még ius sanguinis és ius solis szembeállítása?)

Enjeux actuels de l'historiographie du politique (A politika historiográfiája: aktuális témák és kérdések)

La nation dans le débat politique français au XX^e siècle (A nemzet a 20. századi francia politikai vitákban)

Universalisme, nationalisme, ‘localisme’: l’historiographie des sciences au XXe siècle (Univerzalizmus, nacionalizmus, „lokalizmus”: a tudományok historiográfiája a 20. században)

Construire l’identité britannique depuis l’Inde: la fondation du College of Fort William à Calcutta au début du XIX^e siècle (A brit identitás konstrukciója Indiában: a calcuttai Fort William College megalapítása a 19. század elején)

L’identité territoriale : dénominations géographiques, emblèmes, sites web (A területi identitás: földrajzi megnevezések, jelképek, web site-ok)

Le territoire ou le peuple, le lieu ou la société. Retour sur un débat politique et scientifique (France, années 1900) (Terület vagy nép, hely vagy társadalom. Visszatérés egy politikai és tudományos vitához (Franciaország, 1900-as évek)

Voyage, territoires et représentations (Utazás, terület és reprezentációk. A hegyvidék szemben a városi világgal)

Voyage, archéologie et histoire (Utazás, régészet és történelem: Olaszország tapasztalata)

'Ferrara, Venezia, Firenze: 3 esperienze teatrali a confronto all'epoca del Rinascimento e delle guerre d'Italia' (Ferrara, Velence és Firenze: három színházi modell a reneszánsz és az olasz háborúk korában)

La comédie italienne de la Renaissance en France entre la Pléiade et l'âge baroque (A reneszánsz olasz vígjáték Franciaországban a Pléiade-tól a barokk korig)

Le fascisme et l'Antiquité. (A fasizmus és az antikvitás)

Variations sur les origines des Étrusques. (Az etruszkok származása - variációk egy témára)