Külföldi előadók

2023 / 2024

2024.IV.29 Marie-Vic Ozouf-Marignier 10:00

Faire de l’histoire urbaine avec Marcel Roncayolo. Autour de Sur les pas d’un géographe singulier (Parenthèses, 2023)

/

Várostörténet Marcel Roncayolóval. A Sur les pas d'un géographe singulier [Egy sajátos földrajz nyomában] (Parenthèses, 2023) kapcsán

14:00

De quelques mutations contemporaines de l’aménagement du territoire

/

Néhány kortárs változásról a területrendezésben

2024.IV.22 Stéphane Audoin-Rouzeau 10:00

Pour une anthropologie historique de la violence de guerre contemporaine

/

A háború történeti antropológiájáról a jelenkorban

14:00

S’engager face au dernier génocide du XXème siècle: les Tutsi rwandais (avril-juillet 1994)

/

A 20. század utolsó népirtása: a ruandai tuszik elleni népirtás 1994. április-július

2024.IV.15 Régis Schlagdenhauffen 10:00

Parler de soi ? Un essai d’usage des perspectives biographiques en sciences sociales autour du journal intime d’Eugene Wilhelm (1885-1951)

/

Önmagunkról beszélni? Kísérlet az életrajzi módszerek használatáról a társadalomtudományokban, Eugene Wilhelm (1885-1951) naplója alapján

14:00

Qu’est-ce que l’impudeur ? Une étude des condamnations en France pour outrage public à la pudeur sur le temps long. (Mi a szemérmetlenség?

/

Tanulmány a Franciaországban közszeméremsértés miatt hozott ítéletekről az idők folyamán

2024.IV.08 Sylvie Steinberg 10:00 Corps et genre à l'époque moderne
14:00 Masculinités à l'époque moderne
2024.III.25 Christophe Prochasson 10:00

Le socialisme est-il une science ?

/

Tudomány-e a szocializmus?

14:00

Histoire sociale et histoire du mouvement ouvrier: concurrence ou complémentarité?

/

A munkásmozgalom társadalomtörténete és története: versengés vagy komplementatirás?

2024.III.18 Błażej Brzostek 10:00

The project for the reconstruction of the Saxon Palace in Warsaw

/

A varsói Szász-palota újjáépítési projektje

 

14:00

A nőtörténetírás Lengyelországban

/

Writing the history of women in Poland

2023.X.16 Nicolas Verdier 10:00

L'espace temps de l'histoire et de la géographie: Etat des lieux

/

A történelem és a földrajz téridőfelfogása: helyzetjelentés

14:00

Fixes ou labiles? Les circonscriptions françaises dans l'historiographie

/

Rögzített vagy ingatag? A francia közigazgatási egységek a történetírásban

2022 / 2023

Részleteket az alábbi oldalon találnak:

https://atelier.elte.hu/2023-atelier-tavasz

 

2021 / 2022

2022.IV.4. Michel Figeac

Az újkori francia nemesség problematikája az újabb kutatások tükrében

 

Az érzelmek és az érzékek története

 

2019 / 2020

2020.III.9. Jean-Frédéric Schaub

Histoire globale ou universalité des sciences sociales ? (Globális történelem vagy a társadalomtudományok egyetemessége?)

 

Race and Racism as Historical Topics

 

2018 / 2019

2019.III.18. Marie-Vic Ozouf-Marignier Le spatial turn : fausse innovation, vrais enjeux ? (A „térbeli fordulat”: nem valódi újítás, valós kihívás?)
2019.III.25. Dinah Ribard

Histoire et linguistique. L'acte de témiogner ? (Történetírás és nyelvészet. A tanúsítás aktusa?)

 

Ordres écrits : usages des lettres de cachet (Írott rendek: a királyi rendeletek használata)

2019.IV.8. Jean-Yves Grenier

La question du juste en économie. Le cas du juste prix (de la Grèce ancienne à nos jours) (Az igazságosság kérdése a közgazdaságtanban. A valós érték esete [az ókori Görögországtól napjainkig])

 

La construction du temps en histoire. Où en est-on ? (Az idő konstrukciója a történetírásban. Hol állunk?)

2019.IV.15. Patrick Boucheron Histoire nationale ou histoire mondiale : Faut-il choisir ? (Nemzeti vagy világtörténelem: Kell-e választani?)
2019.IV.29. Christophe Prochasson

Histoire du nationalisme (A nacionalizmus története)

 

Histoire du socialisme (A szocializmus története)

2019.V.6. Ilsen About

Romani Societies Face Exclusionary Policies: Genealogy of the "Gypsy Question" in Europe, 1900–1940

 

A Visual History of Romani Worlds in the 20th Century: Objectification and Emancipation

2019.V.13. Roger Chartier What Is a Book? Authorship, Reading Practices and the Materiality of Text

 

2017 / 2018

2018.III.5. Nicolas Verdier

Paris, littérature et révolution: 1815-1848-1851

 

Through the eyes of a 12 years-old child: writing, publication and transmission of a Holocaust testimony, 1943-2017

2018.III.12. Michel Agier

Faire-ville. La question des marges („Város-alkotás”. A perem kérdése.)

 

Mobilité et cosmopolitisme. L’hospitalité à l’épreuve (Mobilitás és kozmopolitizmus. A befogadókészség próbája)

2018.V.7. Emmanuel Saint-Fuscien

Meneurs, officiers et pédagogues : les mutations de la culture de l'autorité en France 1880-1914 (Vezetők, hivatalnokok és pedagógusok: a tekintély kultúrájának változásai Franciaországban 1880 és 1914 között)

 

Culture scolaire et culture de guerre : antinomie et complémentarité au regard du cas Célestin Freinet 1914-1945 (Iskolai kultúra és háborús kultúra: ellentmondásuk és összefüggésük Célestin Freinet esetében 1914 és 1945 között)

2018.VI.4. Sabina Loriga

Langage, récit et politique chez Hayden White (Nyelv, elbeszélés és politika Hayden White-nál)

 

Derrida et la déconstruction du contexte historique (Derrida és a történeti kontextus dekonstrukciója)

 

2016 / 2017

2016.XI.8. Dorothee Brantz Photography as a historical source
2016.XII.5. Carlo Severi

On the Anthropology of Memory: An Introduction

2016.XII.5. Losoncz Márk

Mi maradt nekünk a hagyományból?

2016.XII.12. Sandrine Robert

L’apport de l’archéogéographie française au concept de résilience

 

Penser l’espace par le paysage

2017.II.20. Antonella Romano

The Historiography of Early Modern Science and Knowledge: Novelties, Challenges, Questions

 

Knowledge Production and Missionary Activities: Beyond Disciplinary Borders

2017.III.13. Marie-Vic Ozouf-Marignier

Géographie et temporalité (Földrajz és időbeliség)

2017.IV.3. Aline Sierp

Memory Studies and History: A Conflictual Relationship

 

European Memory: A Survey of the Battlefield

2017.IV.24. Antoine Lilti

Private Lives, Public Figures: The Invention of Celebrity in the Eighteenth Century

 

Michel Foucault et l’héritage des Lumières (Michel Foucault és a felvilágosodás öröksége)

2017.V.15. Falk Bretschneider

Justice pénale et espace impérial : la peine du bannissement dans le Saint-Empire germanique (Büntetőjog és birodalmi tér: a száműzés gyakorlata az újkori Német-Római Birodalom területén)

 

Bannir et être banni : migrations transfrontalières et complexité territoriale (Száműzés és száműzöttség: határon átnyúló migráció és területi komlexitás)

 

2015 / 2016

2016.II.29. Dominique Iogna-Prat

La Chrétienté: un espace, un imaginaire ? (A kereszténység: valós tér, vagy elképzelt világ?)

 

La construction spatiale de la Chrétienté au Nouveau Monde (Nouvelle-Espagne, XVIe siècle) (A kereszténység terének kiépülése az Újvilágban [Új-Spanyolország, 16. század])

2016.III.14. Lydia Coudroy "Penser l'habitat et le logement en Europe, par-delà les catégories nationales" (A lakóhely és a lakás elgondolása Európában, túl a nemzeti kategóriákon)
2016.III.21. Jean-Paul Zuniga

Imaginaires urbains dans l’Amérique espagnole: entre culture juridique et territorialisation (Városképzetek a spanyol ajkú Amerikában. Jogkultúra és territorializáció között)

 

La ville creuset. Dynamiques culturelles en milieu colonial (A város mint olvasztótégely: kulturális dinamizmusok gyarmati közegben)

2016.IV.11. Marie-Vic Ozouf-Marignier

"Penser historiquement": Pierre Vilar, l'histoire marxiste et les Annales („Történelmien gondolkodni”: Pierre Vilar, a marxista történetírás és az Annales)

2016.IV.18. Esteban Buch

Music and collective identities (Zene és kollektív identitások)

 

La musique en prison: le cas de Miguel Angel Estrella et la dictature argentine (A börtönbe zárt muzsika: Miguel Angel Estrella és az argentin diktatúra esete)

2016.V.2. Florence Hulak

L'histoire sociale des Annales : un ou deux modèles? (Az Annales társadalomtörténet-írása: egy vagy két modell?)

 

La ville médiévale et la théorie de l'histoire des premiers sociologues (A középkori város és az első szociológusok történelemelmélete)

2016.V.9. Claudia Damasceno

Mesurer "l'urbain". Hiérarchies, fonctions et le "prestige" des villes en Amérique portugaise (XVIIIe siècle) (A „városiasság” mérése. Hierarchiák, funkciók és a városok „presztízse” a portugál ajkú Amerikában (XVIII. század))

 

Terres municipales, morphologie urbaine et topographie sociale en Amérique portugaise  (XVIIIe siècle) (Önkormányzati földek, városmorfológia és társadalomtopográfia a portugál ajkú Amerikában (XVIII. század))

 

2014 / 2015

2014.XI.24. Sabina Loriga

Du héros à l’individu fragile (A hőstől a törékeny individuumig)

 

L’historienne est-il prisonnier de son identité sociale?(Rabja-e a történész saját társadalmi identitásának?)

2015.II.10. David B. Rudermann (University of Pennsylvania) The Ghetto of Venice: The Beginnings of the Jewish Urban Experience in Early Modern Europe
2015.II.16. Maurizio Gribaudi

Formes et dynamiques urbaines: l’évolution des quartiers parisiens au cours de la première moitié du 19e siècle (Városi formák és dinamizmusok: a párizsi városnegyedek fejlődése a 19. század első felében)

 

L’espace comme tension: quartiers, villles, territoires (A tér mint feszültség: negyedek, városok, területek)

2015.III.9. Laurier Turgeon (Université Laval, Quebec) La fabrique du patrimoine alimentaire et la conservation des territoires (Az étkezési örökség megkonstruálása és a vidékek megőrzése)
2015.III.16. Jacques Revel

La Révolution française et les juifs, entre citoyenneté et identité (A francia forradalom és a zsidók: citoyenség és identitás között)

 

L’invention du patrimoine: France, 18e-20e siècle (Az örökség felfedezése: Franciaország a 18–20. században)

2015.III.30. Marie-Vic Ozouf Marignier

La géographie historique française: enjeux politiques et scientifiques, 1870-1920 (A francia történeti földrajz: politikai és tudományos tétek, 1870–1920)

 

Territoire et patrimoine: aperçus historiographiques en géographie (Terület és örökség: a földrajzra vonatkozó historiográfiai megfigyelések)

2015.IV.27. Pierre-Cyrille Hautcoeur

Inventing central banking: the French contribution and its present meaning

 

De la Banque d'Amsterdam à la Banque centrale européenne: rôles et puissances des banques 'centrales' (Az amszterdami banktól az európai központi bankokig: a „központi” bankok szerepei és képességei)

2015.V.4. Yannis Tsiomis

"Des mots de la ville aux choses de la ville" (A város szavaitól a város dolgaiig, azaz hogyan használják a várossal kapcsolatos kifejezéseket különböző (nemzeti) nyelvekben)

 

Etat nation et Ville capitale: le cas d'Athènes (Nemzetállam és főváros: Athén példája)

2015.V.11. Harry Liebersohn (University of Illinois) German Cosmopolitans and their Civilizing Mission: Georg Foster, Alexander von Humboldt, Franz Boas

 

2013 / 2014

2014.III.13. Rohit Jigyasu (Indian Institute for Human Settlements, Bangalore) Disaser risk management of urban cultural heritage
2014.III.17. Cyril Lemieux

La sociologie face à la question de l'histoire

 

Les médias font-ils les élections ? Retour sur l'élection présidentielle française de 2012

2014.III.24. Ana Carolina Bierrenbach (UFBA, Salvador de Bahia)

History of Brazilian Architecture Series: Architecture during Juscelino Kubitschek

 

History of Brazilian Architecture Series: Architecture during Democracy (1985–2013)

2014.IV.7. Maria Elena Barral (Univesidad Nacional de Luján, Buenos Aires) Dictature, mémoire et patrimonialisation : la ESMA, patrimoine de l'humanité pour l'exercice permanent de la mémoire
2014.V.5. Rosemary Wakefield (Fordham University, New York) World's Fairs and the Vision of Modernity
2014 François Hartog  
2014.V.12. Pierre-Cyrille Hautcoeur Qui est responsable des crises ? Les crises financières au début du 21e siècle entre analyse systémique et morale. Une mise en perspective comparée avec la fin du 19e siècle

 

2012 / 2013

2012.X.9. Rose-Marie Lagrave
Francophonie et sciences sociales en Europe Centrale
2013.II.25. Éric Brian

L'incertitude financière a-t-elle une histoire ?


La mémoire collective est-elle culturelle ?

2013.III.11. Jean Boutier

La construction de l'Italie comme référence culturelle à l'époque moderne: essai d'histoire comparée


La culture comme signe de noblesse: Italie, France, Angleterre, XVIe-XVIIe siècle

2013.IV.8. Marie-Vic Ozouf-Marignier

Le territoire dans les sciences sociales


L’identité territoriale : aspects historiographiques

2013.V.13. Éric Michaud

L'écriture de l'histoire de l'art entre race et nation (1800-1945)


Art dégénéré" et régénération de la race : le national-socialisme face à l'art moderne

 

2011 / 2012

2011.X.3. Hinnerk Bruhns

Max Weber and World War I: Politics and Social Sciences

 

Max Weber on the Origins of Modern Capitalism: from the Protestant Ethic to Ancient Greece and China

2012.II.13. Cyril Lemieux

La sociologie pragmatique peut-elle être utile aux historiens? (Hasznos lehet-e a pragmatikus szociológia a történészeknek?)

 

Chapes de silence et emballements médiatiques: un modèle d'analyse (Elhallgatás és lelkesedés a médiában: egy elemzési modell)

2012.II.20. François Weil

A Genealogy of Genealogy: The Quest for Ancestors in American History


Nineteenth Century French Migration to the Americas: A Reconsideration

(ELMARADT)

2012.II.27. Kapil Raj

Go-Betweens and the Modern World, 1770–1830

 

The Place of Intercultural Encounter in the Making of Modern Science: Calcutta in the 18th Century

2012.III.5. Jacques Revel

Michel de Certeau, historien des lieux (Michel de Certeau, a helyek történésze)

 

La fabrique du patrimoine (18e-20e siècle) (Az örökségesítés a 18–20. században)

2012.III.19. Marie-Vic Ozouf-Marignier

Le local dans les sciences sociales, XIXe–XXe siècles (A „helyi” fogalma a társadalomtudományokban (XIX–XX. század)

 

Les équivoques du régionalisme à la française, 1870–1920 (A francia regionalizmus sokértelműsége 1870 és 1920 között)

2012.V.7. Bruno Karsenti

Politique moderne et sciences sociales: la signification du positivisme (Modern politika és a társadalomtudományok: a pozitivizmus jelentősége)

 

Durkheim et le judaïsme (Durkheim és a judaizmus)

 

2010 / 2011

2010.X.11. Nicolas Verdier

L'historical geography à l'anglaise 1920-1950: réflexion sur la naissance d'un courant fort de la géographie historique mondiale (Historical geography angol módra 1920–1950: gondolatok a történeti földrajz egy jelentős irányzatának születéséről)


Géographicité: une importation difficile de l'historicité en géographie (Geograficitás: a történetiség egy problematikus átvétele a földrajztudományban)

2010.XI.2–8. Gabriel Rockhill (Villanova University)

"The Imaginary and the Social-Historical:  An Introduction to Cornelius Castoriadis' Historical Ontology"

 

"For a New Logic of History:  A Metaphilosophical Critique of Contemporary Philosophic Practice"

 

"The Historicization of Knowledge in the Long 19th Century:  Rival Accounts and Explanations"

 

"Marxist Historiography in the 'Era of Globalization':  Toward A New End of History?"

“Through the Looking Glass:  Jacques Rancière’s Subversion of the Modernist Artistic Doxa” [az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézettel közösen]

2010.XI.22. Jean Boutier

Peut-on construire une historiographie non-nationale des noblesses européennes à l'époque moderne (XVIe-XVIIIe siècles)? (Megalkotható-e a XVI–XVIII. századi európai nemesség egy nem nemzeti jellegű történetírása?)

 

La question de la « vérité historique » à la fin du XVIIe siècle: Étienne Baluze (1630-1718) et les « règles générales pour discerner les anciens titres faux » (A „történeti igazság" kérdése a XVII. század végén: ÉtienneBaluze (1630–1718) és az „általános szabályok a korábbi hamis jogcímekfelismerésére")

2011.II.14. Sabina Loriga

Temps de l’histoire et temps de la biographie. Une lecture de Paul Ricœur (A történelem ideje és az életrajz ideje. Paul Ricœur egy olvasata)


L’histoire mode de vie. Réflexions autour de Hannah Arendt et Siegfried Kracauer (A történelem mint életmód. Reflexiók Hannah Arendt és Siegfried Kracauer kapcsán)

2011.III.21. Marie-Vic Ozouf-Marignier

Ville et région: réflexion sur l’historiographie (Város és régió: historiográfiai reflexiók)


Les guides de voyage, 1850-2000. Nouvelles perspectives de recherche (Az útikalauzok: 1850–2000. Egy új kutatási perspektíva)

2011.IV.8. André Burguière

Le concept de mentalités en question (Must we be done with Mentalities?) (Végeztünk-e a mentalitásokkal?)

 

Quand la biologie rencontre l'histoire (Biológia és történelem: egy lehetséges találkozás)

2011.V.9. François Hartog

Le présent de l'historien (A történész jelene)

 

L'inquiétante étrangeté de l'histoire (A történelem nyugtalanító idegensége)

 

2009 / 2010

2009.X.19. Heinz Wismann

De l'instant vécu au monde vécu. L'idée d'une science de la culture chez le dernier Dilthey (A megélt pillanattól az átélt világig: a kultúrtudomány eszméje a késői Dilthey-nél)


L'avenir des langues. Repenser les Humanités (A nyelvek jövője: a humántudományok újragondolása)

2009.XI.23. Jordi Canal

Guerres civiles et construction de l'État-nation au XIXe siècle (France, Italie, Espagne et Portugal) (Polgárháborúk és nemzetállam konstrukció a XIX. században (Franciaország, Itália, Spanyolország és Portugália)


Nation et nationalismes en conflit en Espagne, XIXe-XXIe siècle (Nemzet és nacionalizmusok konfliktusa Spanyolországban a XIX – XXI. században)

2010.II.22. Marie-Élizabeth Ducreux

Réforme catholique et sainteté: les enjeux du contrôle des canonisations après le Concile de Trente en Europe (XVIIe siècle) (Katolikus reform és szenttéavatás: a kanonizáció ellenőrzése a Tridenti Zsinat után Európában (XVII. század)

 

Royauté et sainteté au XVIIe siècle : Rome-Vienne-Prague-Pozsony (Királyság és szentség a XVII. században: Róma–Bécs–Prága–Pozsony)

2010.III.8. Jean-Pierre Albert

Unité et diversité du christianisme en Europe. Églises et religiosité ordinaire (A kereszténység egysége és sokfélesége Európában: az egyházak és a bevett vallásosság)

 

Le catholicisme et les identités collectives: de la religion locale aux eschatologies nationales (Katolicizmus és kollektív identitás: a helyi vallástól a nemzeti eszkatológiáig)

2010.III.29. Marie-Vic Ozouf-Marignier

L’Europe des territoires: cohésion, participation, régionalisation (A földrajz és az adminisztratív felosztások: a találkozás pillanata)


La géographie historique. Figures anciennes, nouveaux enjeux (A történeti földrajz: régi elgondolások, új kérdések)

2010.IV.12. Fabienne Durand-Bogaert

Traduction et percept (Fordítás és észlelés)

 

Freud et l'inquiétante étrangeté: une théorie furtive de la traduction (Freud és a nyugtalanító idegenség: a fordítás egy rejtett elmélete)

 

2008 / 2009

2008.XI.17. Isabelle Backouche

Construction et usages du patrimoine (XIXe-XXe siècles) (A kulturális örökség konstrukciója és használata (19–20. század)


L’îlot 16, laboratoire de l’histoire urbaine (Paris, le Marais, XXe siècle) (A 16. körzet: a várostörténet laboratóriuma (Párizs, Marais városrész, 20. század)

2009.II.2. Jean-Luc Pinol

Pour une histoire générale et comparée des villes européennes (Az európai városok általános és összehasonlító történelméért)

 

Une capitale et les guerres: Paris des années 1840 aux années 1950. Système d'information géographique et histoire urbaine (Egy főváros és a háborúk: Párizs az 1840-es évektől 1950-es évekig. Földrajzi információs rendszer és várostörténet)

2009.III.16. Marie-Vic Ozouf-Marignier

L’école française de géographie et le paysage (A francia földrajzi iskola és a táj)

 

Aménagement du territoire et équité: les débats français (1960–2008) (Területrendezés és orvosi metaforák: tétek és hatások)

2009.IV.6. Nancy Green

Formations et transformations des quartiers ethniques américains (Az amerikai etnikai városnegyedek kialakulásai és átalakulásai)

 

Le transnationalisme des migrations en débat (A bevándorlás transznacionalizmusa: egy vita elemei)

2009.V.4. Pierre Monet

Les quartiers des élites urbaines dans les villes allemandes, essai de socio-topographie de la domination en ville à la fin du Moyen Age (A városi elit negyedei a német városokban: a késő-középkori városi uralom szociotopografikus megközelítése)

 

Moyens et fins d'une politique extérieure urbaine en Allemagne à la fin du Moyen Age (A városok közötti érintkezés és cselekvés politikájának eszközei és céljai a későközépkori Németországban)

2009.V.11. Jean-Loup Amselle

Ethnies et espaces : une approche anthropologique (Etnikumok és terek: egy antropológiai megközelítés)

 

Les grandes oppositions géographiques des théories postcoloniales et leur mise en question (Földrajzi ellentétek a posztkoloniális elméletekben és ezek megkérdőjelezése)

 

2007 / 2008

2007.XII.10. Enric Porqueres i Gené

La nation basque entre le sang et le sol de la patrie- Évolutions idéologiques autour de la définition de la basquitude au sein du mouvement nationaliste basque (A baszk mivolt meghatározásának ideológiai fejlődése a baszk nemzeti mozgalomban)

 

Entre le sang et le sol: l'opposition ius sanguinis vs. ius solis est-elle toujours pertinente ? (A vér és a föld között: helytálló-e még ius sanguinis és ius solis szembeállítása?)

2008.II.11. Christophe Prochasson

Enjeux actuels de l'historiographie du politique (A politika historiográfiája: aktuális témák és kérdések)

 

La nation dans le débat politique français au XXe siècle (A nemzet a 20. századi francia politikai vitákban)

2008.II.25. Kapil Raj

Universalisme, nationalisme, ‘localisme’: l’historiographie des sciences au XXe siècle (Univerzalizmus, nacionalizmus, „lokalizmus”: a tudományok historiográfiája a 20. században)

 

Construire l’identité britannique depuis l’Inde: la fondation du College of Fort William à Calcutta au début du XIXe siècle (A brit identitás konstrukciója Indiában: a calcuttai Fort William College megalapítása a 19. század elején)

2008.III.10. Marie-Vic Ozouf-Marignier

L’identité territoriale : dénominations géographiques, emblèmes, sites web (A területi identitás: földrajzi megnevezések, jelképek, web site-ok)

 

Le territoire ou le peuple, le lieu ou la société. Retour sur un débat politique et scientifique (France, années 1900) (Terület vagy nép, hely vagy társadalom. Visszatérés egy politikai és tudományos vitához (Franciaország, 1900-as évek)

2008.IV.7. Daniel Fabre ELMARADT
2008.IV.14. Gilles Bertrand (Université Grenoble II)

Voyage, territoires et représentations (Utazás, terület és reprezentációk. A hegyvidék szemben a városi világgal)

 

Voyage, archéologie et histoire (Utazás, régészet és történelem: Olaszország tapasztalata)

2008.IV.15. Patrizia De Capitani (Université Grenoble II)

'Ferrara, Venezia, Firenze: 3 esperienze teatrali a confronto all'epoca del Rinascimento e delle guerre d'Italia' (Ferrara, Velence és Firenze: három színházi modell a reneszánsz és az olasz háborúk korában)

 

La comédie italienne de la Renaissance en France entre la Pléiade et l'âge baroque (A reneszánsz olasz vígjáték Franciaországban a Pléiade-tól a barokk korig)

2008.IV.21. Sabina Loriga

Le fascisme et l'Antiquité. (A fasizmus és az antikvitás)

 

Variations sur les origines des Étrusques. (Az etruszkok származása - variációk egy témára)

 

2006 / 2007

  Marc Abélès  
  Zempléni András  
  Heinz Wismann  
  Henriette Asseo  
  André Burguière  
  Jacques Revel  

 

2005 / 2006

  Marie-Claude Maurel  
  Marie-Vic Ozouf-Marignier  
  Nicolas Verdier (CNRS)  
  Daniel Nordman (CNRS)  
  Jacques Revel  
  Jean-François Gossiaux  
  Gilles Veinstein (Collège de France)  

 

2004 / 2005

  Michael Werner  
  Alain Dewerpe  
  Jean Boutier  
  Jacques Revel  
  Jean-Frédéric Schaub  
  Anne-Marie Thiesse (CNRS)  

 

2003 / 2004

  Maurice Aymard (MSH)  
  Fernando Gil  
  François Hartog  
  Jean-Yves Grenier  
  Jacques Revel  
  Sabina Loriga  
  Claude Calame  

 

2002 / 2003

  Dominique Colas (IEP Paris)  
  Daniel Nordman (CNRS)  
  Christian Topalov  
  Jacqes Revel  
  Marie-Claude Maurel  
  Alain Musset  
  Gérard Sabatier (Grenoble II)  

 

2001 / 2002

  Alain Dewerpe  
  Simona Cerutti  
  Dominique Colas (IEP Paris)  
  Pierre Grémion (IEP Paris)  
  Robert Castel  
  Marie-Claire Lavabre (CNRS / IEP Paris)  
  Laurent Thévenot  
  Dominique Pestre  

 

2000 / 2001

  Vincent Duclert  
  Joseph Goy  
  Jacques Revel  
  Nathan Wachtel  
  Marie-Claire Lavabre (CNRS, IEP Paris)  
  Yves Hersant  

 

1999 / 2000

  Alain Musset  
  Rose-Marie Lagrave  
  Nancy Green  
  Daniel Nordman (CNRS)  
  Marie-Vic Ozouf Marignier  
  Jacques Levy (Université de Reims)  
  Jacques Revel  

 

1998 / 1999

  Alain Desrosières (INSEE)  
  Jacques Poloni-Simard  
  Sabina Loriga  
  Jacques Revel  
  Maurizio Gribaudi  
  Jean-Yves Grenier  
  Simona Cerutti  
  Jean-Claude Passeron  

 

1997 / 1998

  Roger Chartier  
  Daniel Bertaux  
  François Hartog  
  Jean-Yves Grenier  
  Patrice Bourdelais  
  Joseph Goy  
  Elikia M’Bokolo  

 

1996 / 1997

  Rose-Marie Lagrave  
  Marie-Vic Ozouf Marignier  
  Jacques Revel  
  Hervé Le Bras  
  Philippe Boutry  
  Maurizio Gribaudi  
  Jean-Marc Besse (CNRS)  
  François Durand-Dastes (Université Paris VII)  
  Daniel Nordman (CNRS)  

 

1995 / 1996

  Bernard Lepetit  
  Maurizio Gribaudi  
  Jean-Yves Grenier  
  Pierre-Michel Menger  
  Paul-André Rosental  
  Alban Bensa  
  Hervé Le Bras  
  Laurent Thévenot  

 

1994 / 1995

  Dominique Schnapper  
  Sylvie-Anne Goldberg  
  Christiane Klapisch-Zuber  
  Rose-Marie Lagrave  

 

1993 / 1994

  Luc Boltanski  
  Serge Grusinski  
  Christian Jouhaud  
  Lucette Valensi  
  Alain Guéry (CNRS)  
  Georges Vigarello  

 

1992 / 1993

  Daniel Fabre  
  Maurice Godelier  
  Jean-Louis Fabiani  
  Alain Boureau  
  Bernard Lepetit  
  Philippe Besnard  
  Jacques Revel  

 

1991 / 1992

  Roger Chartier  
  Pierre Rosenvallon  
  Maurice Aymard (MSH)  
  André Burguière  
  François Hartog  
  Jacques Revel  
  Monique de Saint Martin