Klement Judit: Hazai vállalkozók a hőskorban. A budapesti gőzmalomipar vállalkozói a 19. század második felében.(Tálentum sorozat) ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2012. 438 oldal, ISBN 978-963-312-127-6

Albert Réka – Czoch Gábor – Erdősi Péter (szerk.): Nemzeti látószögek a 19. századi Magyarországon. 19. századi magyar nemzetépítő diskurzusok. (Atelier Könyvtár) Atelier, Budapest, 2010. 376 oldal, ISBN 978-963-08-0589-6

Lajtai L. László (szerk.): A történetírás mint tudomány. A történészi hivatás kialakulása a XIX. századi Franciaországban.Atelier Könyvtár, Budapest, Napvilág – Atelier, 2007. 423 oldal, ISBN 978-963-9697-10-2, borító

A történetírás története, azaz a modern historiográfia kérdésfeltevése - túlnőve a történeti munkák és szerzőik mechanikus katalógusának hajdani szerepkörén - mindinkább annak vizsgálatára irányul, hogy a történelem és a historiográfia fogalmához az egyes korszakokban milyen típusú jelentések tapadnak, hol helyezik el azt a tudományok korabeli rendszerén belül, továbbá hogy milyen funkcióval rendelkezik a mindenkori társadalmak számára. A történetírás tudománnyá válásának diskurzusa ugyanis elválaszthatatlan a történetírás mint intézményesült, tehát társadalmilag is elismert paradigma kialakulásának kérdéskörétől. Az ilyen értelemben felfogott tudomány-, illetve diszciplínatörténet napjaink magyar felsőoktatásában egyelőre viszonylag kevéssé van jelen, aminek egyik oka minden bizonnyal az oktatásához szükséges segédeszközök hiányában keresendő.

Czoch Gábor – Klement Judit – Sonkoly Gábor (szerk.): Atelier-iskola. Granasztói György tiszteletére. Budapest, Atelier, 2008. 536 oldal, ISBN 978-963-4639-78-7

Marianne Lederer: A fordítás ma. Az interpretatív modell. (Ford.: Csizmadia Dominika, Keresztély Kata.) Budapest, Equinter – Atelier, 2008. 269 oldal, ISBN 978-963-86891-4-6, borító

A fordításelméleti alapmű vezérgondolata: minden megértés egyúttal értelmezés is. Ez alól a fordítás sem kivétel, mely több, mint nyelvek közötti közvetítés: feltételezi a szöveg értelmezését és a nyelven kívüli ismeretek alkalmazását. A jó fordító - függetlenül a fordítás műfajától - alapvetően egy bizonyos eljárást követ, hiszen a szöveg értelmének megragadása és újrafogalmazása minden fordítás közös jellemzője.
A kötetben a magyar és francia mellett angol és német példákat is találunk, melyek az interpretatív fordításmodell általános, minden nyelvre érvényes alkalmazhatóságát támasztják alá.

Gyöngyi Heltai – Gábor Sonkoly: Towards a European Master / Pour un Master Européen. Results and prospects / Bilan et perspectives 2005–2008. Budapest, Atelier, 2008. 344 oldal, ISBN 978-963-86891-9-1

Ernst Gellner: A Nemzetek és a nacionalizmus. (Ford.: Barabás András, Lajtai L. László.), Napviág – Atelier, 2009. 236 oldal, ISBN 978-963-9697-52-2, borító

Gellner A nemzetek és a nacionalizmus c. 1983-as alapműve először jelenik meg magyarul. A szerző az egyik legeredetibb és legerőteljesebb modern nacionalizmus-koncepciót nyújtja olvasójának; filozófiai, szociológiai, politológiai és történészi eszközökkel amellett érvel, hogy a nacionalizmus a modernitás elkerülhetetlen következménye.

Pierre Nora: Emlékezet és történelem között (Válogatás). (Szerk.: K. Horváth Zsolt), Napvilág – Atelier, 2010. 408 oldal, ISBN 9639697539, borító

Amit itt kap az olvasó, több mint tanulmánykötet, bár természetesen kevesebb, mint az eredeti reprezentatív összeállítás; célja, hogy az eredeti munka összefüggéseit, szellemi, tárgyi, módszertani tágasságát, sokszínűségét megőrizve érzékeltesse a jelzett témakörök jelentőségét történeti gondolkodásunkban. Ezt segíti a kapcsolódó tanulmány is, amely hidat igyekszik verni a kötet fejezetei között, részben pedig arra a kérdésre keresi a választ, hogy az Emlékezet helyei szemlélete miért vált modellszerűvé világszerte az utóbbi évtizedek társadalom- és kultúrakutatásában.

Takács Ádám (szerk.): Mémoire, contre-mémoire, pratique historique. Equinter,Budapest, 2009. 144 oldal, ISBN 978-963-88225-1-2

Kovács Ákos András – Szűcs Zoltán Gábor (szerk.): „Lelkek az Elízium mezején.” Szövegek a 18. századi magyar politikai kultúra tanulmányozásához. Atelier – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 2010