Megjelent Takács Ádám kultúra- és történettudományi útikalauza

Takács Ádám: A történelem igézete. Előadások a múlt, a tudás és az alkotás kapcsolatáról. (METU Teória, 2.) Budapest, Budapesti Metropolitan Egyetem, 2021.

2021.07.19.
Megjelent Takács Ádám kultúra- és történettudományi útikalauza

Már olvasható Takács Ádám új könyve, A történelem igézete. A kötet kedvéért az Atelier oktatója – a szerkesztő Pörczi Zsuzsanna közreműködésével – annak a kurzusnak az anyagát rendezte sajtó alá, melyet 2020 őszén a Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti és Kreatívipari Karán tartott, eredetileg „Történetiség és történeti érzék” címmel. Az előadások filozófus-történész szerzője most úgy bocsátja közre múltszemléletének egy lehetséges összefoglalását, hogy egyúttal új propedeutikai munkát tesz le azoknak a fiataloknak asztalára, akiket vonz a kultúra és – így óhatatlanul – a múlt. Közülük is mindenekelőtt azoknak ajánljuk a szóban forgó írásokat, akik a történet- és kultúratudomány súlyponti problémáin, fogalmi, illetve módszertani alapjain felül a történetírás vizualitással szemben fennálló viszonyával és legújabb, ma ható tendenciáival szintén tisztába akarnak kerülni.

„[A] kultúra történetisége azt jelenti, hogy a benne kialakuló produktumok, […] tárgyak, eszmék, gondolatok, gesztusok, rítusok, illetve azok a tevékenységek, amelyekkel az emberek tárgyakat alkotnak, gondolatokat gondolnak, eszméket hoznak létre, stb., ezek egytől-egyig időbeli változásnak vannak alávetve. Pontosabban, a történetiség az, hogy hiszünk ebben az időbeli változásban. […] Az egyes kultúráknak, civilizációknak sok esetben igen eltérő felfogása volt az időről, és ezen belül az európai kultúra az a kultúra, amely kifejezetten azt gondolja, hogy minden, ami csak történik vagy létrejön, a múlt, a jelen és a jövő időhorizontján nyeri el valahogy az értelmét és értékét.” – Ebből a tézisből kiindulva építi fel a szerző előadásciklusát, mely során definiálja az emlékezetet, a történeti tapasztalatot, az érzésstruktúrát, a posztkolonializmust és még soktucat hasonló, bölcsészt próbáló fogalmat. A feszesen és egyszerre áttekinthetően huzalozott könyvben előrehaladva ráadásul olyan bölcselőket és történészeket mutat be, mint Heidegger, Koselleck, Belting vagy az a Huizinga, akire a kötet címe is sokatmondóan utal.

A történelem igézete azt az alcímet kapta, hogy Előadások a múlt, a tudás és az alkotás kapcsolatáról, de állhatna az is a borítóján, hogy „Bevezetés a történetírásba”, sőt: „a kultúrába”. Takács Ádám könyve ugyanis talán a legrövidebb úton vezet végig azon a labirintuson, amit a legtöbben egyszerűen csak úgy hívnak, hogy „bölcsészet”, miközben megismertet ennek az útvesztőnek a játékszabályaival és legizgalmasabb leágazásaival. Mindezt tempósan, mégis lezseren teszi, és el tudja hitetni az olvasójával, hogy ha visszamegy, akkor most már egyedül sem fog elveszni.

T A R T A L O M J E G Y Z É K

[1]          Történeti kultúra
[2]          Küzdelem a múltért: történetírás, emlékezet, politika
[3]          Hozzáférés a múlthoz
[4]          Történeti idők és terek
[5]          Történetírás és elbeszélés
[6]          A történeti tapasztalat
[7]          Történelem és vizualitás
[8]          Történetiség és művészet
[9]          Elhallgatott történetek és ellentörténetek
[10]        Mire jó a történelem?

A kötet kapható az Írók Boltja Andrássy úti üzletében és webshopjában.