A hallgatóitól kapott születésnapi köszöntőkötetet az Atelier

Tudjuk jól, hogy a bölcsészek között a könyv a legszebb ajándék. Az Atelier könyvvel köszöntötte az alapítóját, Granasztói Györgyöt a hetvenedik születésnapján, és kötettel ünnepeltük a tanszék alapításának huszonötödik évfordulóját. Most, a harmincadik születésnapra újabb mélanges készült. Az Atelier 30. Műhelytanulmányok címmel megjelent kötet a tanszék mesterszakos hallgatóinak és doktoranduszainak tanulmányait adja közre Lászlófi Viola, Mravik Patrik Tamás, Oláh Gábor és Sidó Anna szerkesztésében. A könyv egyrészt a történetírás és a tanszék legszebb hagyományait folytatja, másrészt rendhagyó publikáció. Mint arra Czoch Gábor is rámutat a tanszék történetét az eddig megjelent huszonnyolc atelier-s kiadvány mentén áttekintő előszóban, „[a] 30. évfordulóra megjelenő kötet különleges helyet foglal el az eddigi kiadványok sorában, és nem egyszerűen azért, mert minden évfordulós kötet különleges. Arról van szó, hogy ez a könyv teljes egészében az Atelier hallgatóinak a munkája. […] [T]ehát egyfelől illeszkedik a korábbi hagyományokhoz, de egyúttal egy újabb mérföldkövet is jelent az Atelier történetében, hiszen ilyen, teljes mértékig hallgatói tudományos produktum mindeddig még nem született. Ezzel tehát túlléptek a korábbi generációkon. És ezt az előző generációk tagjai nevében csak a legmelegebben üdvözölhetjük. Ez egy igazi születésnapi ajándék az Atelier számára, lenyomata azelmúlt évtizedek munkájának és a kötet tudományos eredményei révén előremutató a következő – remélhetőleg – évtizedekben mérhető jövőre nézve! Köszönjük!”

Hogy az Atelier mindenkori igazodási pontja az Annales, azt innentől fogva a harmincadik évfordulóra készült kötet – elegáns és szellemes – borítója is nyilvánvalóvá teszi. Emiatt sem haszontalan felidézni, hogy 1969-ben, amikor az Annales negyvenéves volt, Fernand Braudel azzal a stilisztikai megoldással igyekezett palástolni a folyóirat korosodását, hogy „az újabb új Annales” szükségességét hangsúlyozta. A szófordulatból szállóige lett, amit a mögötte húzódó felfogással együtt Gérard Noiriel ironikusan úgy címkézett fel, mint „az örök ifjúság mítosza”.

Az Atelier egyelőre gondtalanul ünnepelhet; nem kell foglalkoznia hasonló bonmot-kal és kritikákkal. Még csak harmincegy éves, és éppen hogy csak most vette át a harmincadik születésnapjára járó ajándékot. Ráadásul a huszonkilencedik kötete szerzőinek átlagéletkora talán még huszonnyolc év sincs.

Így számlálunk vissza tavaszig, amikor kiderül, hogy mikor mutathatjuk be a könyvet. Addig is a legjobb szívvel ajánljuk olvasásra a Műhelytanulmányokat, melyeknek szerzőit és címeit ezúton is közzétesszük:

Bagi László: A só, a hal és a híd. Egy budapesti városrész születése és a térszerkezet átalakulása

Oláh Gábor: A védett városi tér szocialista realista verziói. Építészdiskurzus Pest történeti negyedeiről (1949–1955)

Lászlófi Viola: Aranyketrecek az államszocialista Magyarországon: a munkaterápia intézményesítése 1952 és 1965 között

Mravik Patrik Tamás: Elképzelt mozi. A mozi és társadalmi környezete mint szimbolikus tér és önértelmezés

Tóth Kelemen: Bajuszt Pázmány, de még Jézus is viselt. Vita papi bajuszról, szakállról és atilláról 1848 Magyarországán

Tömöry Miklós: Szerb–magyar kapcsolatok és a szerb nemzeti színház kérdése Obernyik-Egressy Brankovics György című drámája kapcsán

Tarafás Imre: 1848–49 emlékezeti paktuma a dualizmus korában

Lafferton Sára: Szuverenitás mint a „név nélküli háború” megnevezése. Hibrid szuverenitás és az algériai háború (1954–1962)

Andor Anna Klára: A Gyöngyösbokréta és az örökségvédelem. Egy két világháború közötti kulturális mozgalom örökségvédelmi elvei és hatása

Mezei Hanna Mónika: Magyarországi zsinagógák sorsa a holokauszt után

Arkhely Fruzsina: A helyi szellemi kulturális örökség megkonstruálása. A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya

Andor Anna Klára – Kónya Sára – Nagy Dóra – Szabó Gergely: A „Mátyás Egyetemtől” a Mátyás Pincéig. A cigánymuzsikusok zenei örökségének térbeli megjelenése a Józsefvárosban

Krasznai Réka: Egy 19. századi celeb: a Munkácsy-fenomén, avagy egy híresség megkonstruálásának mechanizmusai

Gyimesi Emese: Imázsképzés és időkezelés a nyugatosok Szendrey Júlia-diskurzusában

Csicsics Anna: A rész is az egészé? A siketség társadalmi meghatározottsága