Magyar poptörténet: új tanulmánykötet fokozott atelier-s jelenléttel

A tanulmánykötet egy, a magyarországi populáris zene 20. századi történetével foglalkozó könyvsorozat harmadik darabja. A publikáció hírét örömmel osztjuk meg már csak azért is, mert a szerzők között szép számmal szerepelnek az Atelier oktatói, jelenlegi és alumnus doktoranduszai: György Eszter, Heltai Gyöngyi, K. Horváth Zsolt, Varga Luca és Wagner Sára.

Mint a kiadó honlapján olvasható, a sorozat kötetei nem egyetlen, nagy narratíva köré épülnek, és nem az eddigi tudások szisztematikus összefoglalásai kívánnak lenni. Ellenkezőleg: számos tudományterület, intézmény és alkotói műhely képviselőinek – rendszerint kisebb témákra, részproblémákra, esetekre koncentráló – szövegei szerepelnek bennük, amelyek olykor kérdezésmódjukban, fogalomhasználatukban, de akár az azonos forrásokból levont következtetéseikben is különböznek egymástól. A magyar populáris zene története(i)ben az operettől a cigányzenén át a pop-rock különböző irányzataiig számos, hosszú ideje egymás mellett létező zenei jelenségről olvashatunk, miközben a magyarországi társadalom- és kultúratörténet több fontos kérdése is új fénytörésbe kerül.

A KÖTET TARTALOMJEGYZÉKE

I. RÉSZ
HELTAI GYÖNGYI: Transznacionális hatások a Fővárosi Operettszínház korai korszakában (1921–1926)
VARGA LUCA: „Tánczenénk ha gyors, ha lassú, számukra csak fület bántó zaj”. A kultúrairányítás és a rockzene közeledése a zenés színházi műfajok révén (1965–1987
*
KÉKESI KUN ÁRPÁD: Az operett militarizálása. A Fővárosi Operettszínház 1950-es Szabad szél-bemutatójáról
JÁKFALVI MAGDOLNA: A színháztörténet hulladéka. A Két szerelem című bányászoperett (1954)
*
RISKÓ KATA: A cigányzenekartól a népi zenekarig. Rácz Zsigmond és a zenepolitika változásai
LYNN M. HOOKER: A magyarországi „cigányzene” historiográfiája
GYÖRGY ESZTER: A magyarországi roma népzene története: autenticitás és hibriditás